Tompa+Herman Ottó

hosszú az ősz, de hosszabb a nyár
az idő ragacs
a múlt közel él 
karom a válladon, itt ez a ház
nem is ház, villa, és figyelj,
hogy mesél

veled az erdő
versektől hangos
mi hárman, együtt
értjük a létet –
a lombokban Isten
bújik meg, mondod
én ugyan nem,
de mondjuk te érted

találkozásunk
– két csésze tea, egy csésze kávé –
természetes,
szentség és tavasz
füredi zápor
ébreszt fel végleg

kirakós lett a világ
beragyog mindent a jövő,
szobromról képet
készít Kamilla
innen már hova
léphet az ember
innen már csend van
nincsenek miértek.

1998-ban született. Énekes, költő. A Spanyolnátha művészeti folyóirat Kaffka 100 című pályázatának első fordulójában díjazott pályázó.