Mikor egy tompa szombat reggelen,
egy aranynak nevezett ember
(lévén minden szombat lehet ilyen)
feszült neki a nesznek,
akkor három ember az erdő szélén
három lépést előre.
Egy Jó, egy Tomp, egy Lé.
JTL
Micsoda mozaik.
Neszben járnak utaik.

(Ilyen van, hogy „neszben járják utaik”?
Mondjuk, nekik minden lehet.)

Az erdő szélén, tónak partján
össze is értek lépteik.

Egymásra néztek, egyik a gólyához,
a másik egy nábobhoz,
harmadik a péteri fészekhez akart beszélni.
Majd pödörtek egyet a bajuszon és…
és…
és akkor mondták, el a pödréssel,
beszéljünk inkább másról,
beszéljünk a víznek jobb és bal partjáról.
…