Drága polgártársaim a díszben, ti ott, én Füreden. Kétszáz évfordulós egy importált világban, háziköntösben szemközt magammal, pipám keretben, néhány holmira azt írták, restaurálás alatt, üvegfedél őrzi a semmit. Nem látnak, nem váltottam jegyet, amúgy sincs zsebem. Az van a kassza fölött, bankkártyával is fizethetek. De nincsen itt bank, és paklit se látok.
Nagyon fényesítik a funért, pusmogják, álomtitkár nézi majd a házam. Kihúzom magam, belerúgok a porszívóba, nagylábam ujja fájdul.

