A költészet maga - Spanyolnátha XXII. évfolyam, 109. szám. 2025/3

Herman: Közös munkának túros a háta, de ha már ezt kérte a Vass, akkor legyen.
Kamilla: Kezdjetek hozzá, Ottó, addig én főzök egy kávét. Lesz mellé néhány túros táska is.
Tompa: Az jó! A jó erős kávé a múzsám. Meg a kisüsti flórája.
Herman: Édesem, én inkább egy kamillateát kérek.
Kamilla: Rendben, kedvesem. Tudom, tudom, mézzel, ahogy szoktad.
Herman: Nézz körül, Mihály! Egyetlen magyar hercegnek sincs ilyen parkja, benne olyan sziklája, mint a kertem völgyének peremén álló Fehérkő-lápa. Költeményt követel. Ülj a sziklára, és vess papírra valami effélét: ülsz a csillámló sziklafalon, és mire befejezed, már a kedves vacsora melege száll.
Kamilla: Ó, kedves Ottóm, hol van még a vacsora! A sült hús.
Tompa: Kedves Ottó, remek ötletet adtál! Ez a csend a szívemig ér. Szoktatom magam. És persze ebben is nagy segítőm a környék Flórája.
Herman: Nézz körül, Mihály! Kertünkben kanyarog a Szinva kis ága, amott a két kis kalimpáló famalom. Vizében villámgyors pisztrángok ficánkolnak. Ezek és a patakparti lugasok, meg a hidacskák tollért, rímekért kiáltanak.
Tompa: Nahát, Ottó, benned egy költő veszett el! Mint a bibliai Józsefben, vagy a hun Attilában.
Kamilla: Itt vagyok, kész a kávé és a kamillatea.
Tompa: Ó, micsoda illat!
Herman: És mily fölemelő, hogy láthatom a törékeny lombok alatt előrebiccenni Kamillám haját, megrezzenni lágy emlőit, s ím, újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken a fogain a tündér nevetés, amint elfut a Szinva-patak.
Tompa: Jézusom, de gyönyörű!…
Herman: És nézd, Mihály, a fák között áll egy sudár fenyőfa. Én ültettem, sok bosszúsággal. A konok fenyő első, égbetörő sehogy sem akart egy ágba nőni fölfelé. Mindig kettőbe vált. Egyiket lecsíptem, hasztalanul. Kétágú maradt, ő győzött. Így szeretem, ahogy van. Szeretem, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak.
Tompa: Ó, Ottó, ezek istenáldott szavak! A Bükk faunája visszhangzott szavaidból. Én meg hiába iszom ezt az isteni kávét, egy valamire való sor se jut eszembe.
Kamilla: Hozzak kamillateát?
Tompa: Nem bánom, kedves Kamilla, tegyünk egy próbát.
Herman: Édes Kamillám, te édes mostoha, már megint elmész tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek.
Kamilla: Úgy látom, Ottó, túl erősre főztem a teádat.
Tompa: Az enyém is lehet ilyen erős!
Herman: Lám, Kamilla és a pillanatok zörögve elvonultak.
Tompa: Én csak tátom a számat, mint akiben megfeneklett a poézis.
Herman: Én meg, mint megnyílt értelembe az ige, alászállhatok rejtelmeibe.
Tompa: Istenem, mit szól ehhez a Vass?!… Ilyen tompa még sosem voltam… Óh, hát miféle anyag vagyok én?…
Herman: Tudd, Mihály: az örök anyag, mely boldogan halad a belek alagútjain és gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain!
Tompa: Atyaúristen!… Úristen! Ki ez a lény?… Rajtam már semmi sem segít!…
Kamilla: Akkor mi legyen a kamillával?
Tompa: Megiszom, de kérek bele egy deci kisüstit.
Herman: Mihály, higgadj le! Költő vagy! Mit érdekelne téged a költészet maga?
Tompa: Költő voltam, hogy pontosítsalak… Csak voltam… Ezt a Vass is tudja.
Herman: Ahogy mondod, Mihály. És tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság.
Kamilla: Lassan esteledik. Kedves Mihály, csobog a langyos víz, fürödjön meg! Íme a kendő, törülközzön meg! Sül a hús, enyhítse étvágyát. Ott fekszik majd, az az ágya.

Nagy Bandó András

1947-ben, Deszken született. Általános iskola: Deszk, középiskola: Vedres István Építő-ipari Technikum, Szeged. Elismerései, díjai: Karinthy Frigyes-emlékgyűrű (1988), Szalmaszál a Hajléktalanokért (1996), Pulitzer-díj (2000), Hajléktalan Emberért díj (2006), az Ambassador Klub Életművért adományozott aranygyűrűje (2006), Aranybölcsős díj a Nagycsaládosok Egyesületétől (2011), Aphelandra-díj – a humanista civil kitüntetése (2013). A Litera-Túra Irodalmi oldal Művészeti díja (2018), Radnóti Miklós díj (2023), Pro Urbe – Szegedért díj (2023). „Életem történései dióhéjban: 1958 óta verselek, 1962 óta szerepelek pódiumon, Szegeden a Modern és Minerva Színpad amatőr színjátszója voltam. 1964-től a Délmagyarországban, majd a Szegedi Egyetemben jelennek meg karikatúráim, majd Kaján Tibor közli rajzaimat az Új Tükör hetilap Ceruzahegyező című rovatában. 1968-ban született lányom neve Mónika. 1969-ben házasságot kötöttem Szulcsán Juliannával, 1970-ben született meg a Lányom, Natália. 1973-ban kezdődött a humorista pályám, 1982-ben a II. Humorfesztiválon győztesként kaptam meg a Magyar Rádió Fődíját. A fővárosba szerződtem, a Mikroszkóp Színpadhoz. 1983-tól újra szabadúszó előadóművészként jártam az országot, de eljutottam Európa összes külhoni magyar közösségéhez, és többször turnéztam Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Humorista pályám során szóló nagylemezeim jelentek meg, és a Rádiókabaré sikerlistáiból készült bakelit lemezeken is hallgathatók a monológjaim. DVD-im: Best of Bandó (Válogatás), Bandó Quijote (1988-as önálló estem Mosonmagyaróváron, a Művelődési Központban készült egyetlen megmaradt felvétele.) A kabaré világából A szalontüdő című mini novellámmal 1988-ban léptem át és be az irodalom világába. A novellából Szalontüdő címmel, Szirmai Márton rendezésében kisfilm lett, s 2006-ban elnyerte a Magyar Kritikusok Fődíját, 2007-ben pedig megosztott fődíjat kapott Siófokon, a filmszemlén. Első komoly sikerem az András könyve – Fordított teremtés, melynek előszavában Hankiss Elemér azt írta: „Néhány száz éve minden bizonnyal megégették volna azért, amit ebben a kötetben kifejt.” Első regényem, a Sosemvolt Toscana ritka pályát futott be: tizennégy kiadás, harminchárom-ezer példány. Főhőse Halász Bódog, a hasnyálmirigyrákkal küzdő író, és várandós lánya. Kettős csata a halállal és az életért. A Míg meg nem haltak című kötete idősek ápolásáról írott novellafüzér, elő- és utóhangolásában sorsomról is vallok: „Tojáshéj élet, porcelánlét, kérészröppenés, ki tudja, mit hordozunk magunkban, honnan is sejthetnénk azt a bizonyos végső pillanatot? […] A gondolat rögzülése akkor tiszta és igazi, ha rosszul választott szavakkal nem rongáljuk szét, ha kerek mondatok-ban is csak nehezen visszaadható, ha csiszolatlan, nyers és formátlan, akár az Isten.” Az 1989. év elején a hajléktalanokat segítettem, és létrehoztam az ország első hajléktalanotthonát Budaörsön, egy régi barakképületes laktanyában. 1990-ben Orfűre költöztem, és egy évig voltam a falu polgármestere. 2010-ben kedvesemtől, Obernyik Ritától megszületett a kislányom, Gvendolin, 2013-ban váltam el, 2015-ben pedig házasságot kötöttünk Ritával. Mintegy 20 felnőtt és 20 gyermekkönyvet írtam és adtam ki, cégem, a Szamárfül Kiadó gondozásában. Verseimet megzenésítették, és CD-n kiadták: Szélkiáltó, Énekmondók, Alma, Hol-ló, Halász Judit, Tamás Éva, Palinta, Bergengóc, 24 versemet pedig én éneklem, a Tölgyből van a fakutya című, Kalákával közös CD-men, Radványi Balázs muzsikájával. Gyermekeknek írt verseim a szüleiket is megérintik, mondják szavalóversenyeken és beszédtechnika-órákon, olvashatók tankönyvekben. Háy János és Szabó T. Anna az egyik kötetem ajánlásában verseimet Petőfi, Weöres és Tamkó Sirató művei mellé emelik. Felnőtt olvasóknak írt köteteim: Úton-útfélen (1986); Vészfék (1997); Bevezetés I–II. (1990); Úton-útfélen (szűkített-bővített kiadás, 2000); Könyv azoknak, akik utálnak olvasni (2001); Ízes beszéd (2003); 333 haIQ (2005); Kalandárium (2005, 2006, 2007); Sosemvolt Toscana (2006); Nagy Bandó világa (2007); Kabaré-sikerlista (2007); Furcsa pár-beszéd (Sándor Györggyel, 2007); Gondolatélesztő – Füveskönyv (2010); ÖT HÉT ÖT haiku (2010); András könyve I– II. (2001, 2002, 2010); Isten bikiniben (2010); Egyedül állok (2012); Vár rád Toscana (2011); Nagyon fájl (2012); Orfűi medvehagyma kincseskönyv (2006); Murphy törvénykönyve amatőr teniszezőknek (2012); Míg meg nem haltak (2015); Arankakor (2017) Hát kik ezek? – válogatott publicisztikák (Wesley Kiadó, 2018). Gyermekeknek és szüleiknek szánt könyveim: Családi szókincstár (2000); Madarak tolláról (2004); Fából vasparipát (2005); Gyöngykaláris (2006); Szappanbuborék (2007); A táltossá lett kiscsikó (2007); Kicsinyek könyve (2007); Keresztnévsor (2008); Szivárványhíd (2008); A Kiskalácsai királyság (2008); Ringató (2008); Ami a bögyünkben van (2009); Nagyapám, nagyanyám és a vakond (2009); A világjáró kiscsikó (2010); Egyik kutya, másik is (2010); Hetvenhét macskajaj (2010); Bandó mondókák (2010); Százszorszép (2012); A Varázspadlás lakói (2012); A hangyabanda nagy kalandja (2013); Lexi már olvas (tankönyv, Csabay Katalinnal, 2010); Verselő betűk és számok (2013); Magyarország, én is szeretlek! (2014); Dinoszauruszok verses meséje (2015); Csodás Kapolcs (2016); A kis herceg visszatért (2015); Micsoda cirkusz! (2022), Mögöttem az élet (2022).